megvigasztalom soros szerelmemet, amiért ezentúl mást szeret, nem engem. elnézem neki a gyomorforgató romantikát. ahogyan nagyapámtól láttam, kilógatom szalonnámat a madaraknak. szállnak rám a<P align=right><EM><A href="http://alkarpatraz.blogter.hu/?tag_id=9942">nincsis leó</A></EM></P> <P align=justify> </P> <P align=justify>megvigasztalom soros szerelmemet, amiért ezentúl mást szeret, nem engem. elnézem neki a gyomorforgató romantikát. ahogyan nagyapámtól láttam, kilógatom szalonnámat a madaraknak. szállnak rám a cinkék, még a falánk fakopács is másra hagyja a férget a fában, rám fanyalodik. ha így folyatódik a természet bennem, tavaszig kirügyezek. virágba borul az arcom, utálatos vörös szirmokat hajt. hullanak a kedves lába nyomán, mintha belém rúgott volna, záptojásszagú gyümölcseim. gurulnak keresztül a macskaköveken. az útszélen nagyot bucskáznak, s mindegyikből lesz egy újabb leány. nem ismerik fel a saját bűzüket, tőlem fordítják el a fejüket. már nem is fáj nagyon, hogy már megint kutyákkal párzanak a macskák<BR></P>
évforduló hiába
nincsis leó
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.